Közzétéve: 2016. feb. 19. péntek

Mintha a második családommal találkoztam volna – 1st Place interjú

Talán fiatal kora ellenére, korának egyik azon tehetséges producerei közé sorolhatjuk, akik igazán komolyan veszik azt, amit csinálnak, 1st Place polgári nevén Szabó Attila, aki idén jelöltek a a Ballantine’s Music Awards “Év Hazai Producere” kategóriájában is.

 

Üdvözöllek Attila,

Mesélj kicsit magadról, hogyan kerültél kapcsolatban a zene készítéssel?

Sziasztok. Általános iskolát ének-zene tagozatos osztályban végeztem, ahol kicsit mélyebben elmerülve tanultunk zeneelméletet. Ezzel párhuzamosan zeneiskolába is jártam, ahol fúvós és vonós hangszerekkel ismerkedtem. Szóval a zene szeretete ekkor kezdődött, amit itt szeretnék megköszönni nagyon kedves tanárnőmnek, Zöldné Kelemen Évának, aki belém nevelte a zene szeretetét és tiszteletét. Elektronikus zenéket 10 évesen kezdtem hallgatni, amikor is a külföldi zenecsatornákon forogtak az akkori menő muzsikák. Kíváncsi lettem, hogyan készülhet el egy zene, különös tekintettel azokra a videókra, amikor a berlini Loveparade-eken készültek, a dj-k miket és hogyan játszanak az óriási tömegnek. Épp ez inspirált arra, hogy elkezdjek zenekészítéssel foglalkozni, hogy milyen érzés lehet az, ha a te zenédre bulizhatnak a partyarcok. Bár akkor még nem volt olyan technikai eszközöm, amivel el tudtam volna kezdeni. Ez a lehetőség 16 évesen adatott meg, ekkor egy FL Studio-val próbálkoztam, amit akkor bonyolultnak találtam, aztán pár éve ismertem meg az Abletont, amit azóta is használok, mert nekem speciel ezt volt a legegyszerűbb használni.

Ahogyan említettük a cikk elején is, idén jelöltek a Ballantine’s Music Awards “Év Hazai Producere” kategóriájában. Hogyan élted meg, amikor tudomást szereztél róla?

Megmondom őszintén, egyáltalán nem számítottam rá… Rettenetesen meglepődtem, hiszen még nem érzem magam annyira kiforrottnak, nagyon sokat kell még tanulnom. Sokáig igazából fel sem fogtam az egészet. Érzem ugyan, hogy sikerült az elmúlt egy évben fejlődnöm, de nem gondoltam volna, hogy jelölt leszek. Amikor a jelöltek listáját megkaptam, nagyon megtisztelő volt a nagyok között látni magam, de másokat is szívesen láttam volna a listán, akik nem voltak rajta. Tény, hogy tavaly rengeteget dolgoztam/dolgoztunk, de nem az én tisztem megítélni, hogy mit sikerült letenni az asztalra, hogy ilyen megtiszteltetés ért.

Milyen élményekkel, tanácsokkal gazdagodtál az idei Ballantine’s Music Awards-on?

Nekem maga az ottlét élmény volt. Csupa olyan ember, akik mindannyian tettek le valamit az asztalra. A nagy öregektől kezdve a mostani feltörekvő dj/producerekig. Én egy olyan városból jövök, ahol (szerintem mondhatom) már nincs éjszakai élet és elektronikus zenei kultúra. Sok emberrel most találkoztam először, akikkel eddig csak a közösségi oldalakon tartottuk a kapcsolatot. Úgy gondolom, sikerült új kapcsolatokat, ismeretségeket szereznem, nagy élmény volt velük csevegni, szakmázni egy kicsit. Nekem nem is arról szólt, hogy díjazott leszek-e vagy sem… mintha a második családommal találkoztam volna. Úgy gondolom, hogy ritka alkalom, hogy a hazai éjszakai élet mozgatórugói így össze tudnak gyűlni, találkozni, beszélgetni rég nem látott barátokkal, kollégákkal. Nekem erről szólt az este… díjátadótól függetlenül. Szeretnék jövőre is részt venni, nagyon jól éreztem magam. Itt ragadnám meg az alkalmat, és ismét szeretnék gratulálni a győzteseknek és a dobogósoknak.

Ha jól tudjuk, egy gyerekkori álmod készül valóra válni, ugyanis a Brooklyn Bounce-nak készítettek hivatalos remixet. Mit lehet tudni erről? Ki lesz a segítő partnered benne?

Ez így igaz, egy teljes remixalbum lesz, amit a Delighters formációval együtt készítünk. Nagyon megtisztelő lehetőség, mert gyerekkoromban szerettem a BB zenéit, és most megadatott a lehetőség, hogy az összes régi zenéjüket mi remixelhetjük, a mai trendeknek megfelelően. Hála istennek az eddig leadott anyag tetszett a csapat vezetőjének, így dolgozunk tovább. Külön büszkeség számomra, hogy a Menthal Madness Records-nál lát majd az egész album napvilágot, ami a német elektronikus zenei kiadók egyik meghatározója és mellesleg a Brooklyn Bounce producerének, Dennis Bohn-nak a kiadója.

Mi volt az a sikerélményed az eddigi pályafutásod során, amely tovább ösztönzöd afelé, hogy jó úton jársz?

Ilyen sikerélmények hála istennek jönnek folyamatosan. Körülbelül 2 éve volt az első komolyabb dolog, amikor is első saját szerzeményem, a Get Funky napvilágot látott a Delighters Music jóvoltából, a Class FM DJ-je, Whiteboy sűrűn pörgette a dalt, amire nagyon büszke voltam. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, ami arra ösztönzött, hogy újabb és újabb ötleteket valósítsak meg. Az első megjelenés után nem sokkal készült el egy átíratom Monika Kruse slágeréból, ami Tomy Montana kiadójánál, az Audio Bitch Records-nál jelent meg. Innentől kezdve azóta is együtt dolgozunk Tomy-val saját zenéken, remixeken és bootlegeken. A következő, engem is nagyon meglepő jelenésem , a Summer Salsa, a Jango Music-nál jelenhetett, ami ma már Európa egyik legmeghatározóbb house label-je. Ezen munkák után kerültünk kapcsolatba az osztrák DJ/Producer és a Davino Records fejével, STJ-vel és a ghánai születésű énekes és dalszövegíróval, Inusa Dawuda-val, akiknek rendszeresen remixelünk a Delighters-szel. Első nekik készített remixünk a Sometimes több, mint egy évig vezette a Beatport kiadói toplistáját. Tomy Montana-val tavaly készített Alarm! című szerzeményünk (ami Roger Slato és Danny Better label-jénél, a R3start-nál látott napvilágot) volt eddig az egyik legsikeresebb nótánk ugyanis egy francia elektronikus zenei rádió a “Track Of The Week” elismeréssel illette és egy belga rádió játszási listájában is megtalálható. Mostani közös dalunk, a Drop That! Is egyre népszerűbb a hazai lemezlovasok körében. Szóval ezek a dolgok mindig inspirálnak egy új ötletre és hogy érdemes foglalkozni a zenekészítéssel.

Véleményed szerint merre tartunk zenei vonalon? Mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a szakmában?

Ez egy nagyon nehéz kérdés… Mindenkinek más a zenei ízlése… most nagyon feltörőben itthon van a deep house és nu disco műfaj, de úgy gondolom, a progressive műfaj még mindig tartja magát… Nem tudom, igazából melyik lesz az a vonal. Személy szerint jobban pártolom a deep és a nu műfajt, mert úgy gondolom, van mondanivalója. Hogy valaki megállja a helyét, véleményem szerint a nyitottság, az alázat, a minőség és a tisztelet a legfontosabbak. Nyitottság az új hangzások és a kreativitás felé, alázat, minőség és tisztelet a zenének és a hallgatóságnak.

Tervek, célok a közeljövőre nézve?

Rengeteg ötletem van, idénre szeretnék több külföldi kiadóhoz is kikerülni, illetve pár hazai és külföldi kollégával is közös zenét készíteni. Most azt szeretnénk elérni (amire most már egyre nagyobb az esély), hogy a Brooklyn Bounce formációval készítsünk a Delighters-szel karöltve egy közös saját zenét, amit remélem sikerül elérni még idén tavasszal. Szeretnék még többet fejlődni, tanulni a zenekészítésben. Tavaly év végén megalakítottuk DJ Koltai barátommal az East Impulse formációt, ettől az együttműködéstől is sokat várok idén, Tominak nagyon jó ötletei vannak, igyekszünk ezeket közösen megvalósítani és megjelentetni. Első dalunk már majdnem készen is van, hamarosan hallhatja is a közönség.

Köszönjük a válaszaid, sok sikert kívánunk neked a jövőben is.

www.zeneihirek.hu

Videók

Legnépszerűbb cikkek