Közzétéve: 2016. ápr. 14. csütörtök

A technológia új, az eugenista ideológia a régi

Balról jobbrat: Dr. Josef Mengele, Rudolf Höss, Josef Kramer, és egy ismeretlen tiszt
Balról jobbrat: Dr. Josef Mengele, Rudolf Höss, Josef Kramer, és egy ismeretlen tiszt

Balról jobbra: Dr. Josef Mengele, Rudolf Höss, Josef Kramer, és egy ismeretlen tiszt

Forrás: prophecynewswatch.com

Amennyiben valaki díjat tűzne ki az emberiséget legkomolyabban befolyásoló, mégis szinte ismeretlen technológiákra, nagy eséllyel a CRISPR nyerne.

Ismerős a szó? Nem? Akkor te is a többséghez tartozol. A „clustered regularly interspaced short palindromic repeat” szavakból összeálló rövidítés egy olyan technológiát takar, aminek segítségével egy baktérium DNS-ének alapszekvenciáit egyszerűen meg lehet ismételni. Ez az ember legújabb kísérlete arra, hogy Istent játsszon.

Még érthetőbben, a módszer lényege, hogy a segítségével a genetikusok megtanulják szerkeszteni az összetettebb genetikájú élőlények génállományát.

Craig Mello Nobel-díjas biológus a National Public Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a CRISPR „lényegében lehetővé teszi számunkra, hogy kedvünk szerint változtassuk a génállományt. Amivé csak akarjuk. A csillagos ég a határ.”

Talán itt még nem tartunk, de az biztos, hogy ez az új technológia lehetővé teszi a kutatóknak a génállomány gyors és olcsó módosítását, illetve a megváltoztatott gén átvitelét egy másik sejtbe vagy állatba.

Nem csoda, hogy Mello „izgalmasnak” tartja.

Számunkra persze az „aggasztó” jobb jelzőnek tűnik. Nem azért mert önmagában rossz lenne, ha súlyos betegségek gyógyítására esetleg a technika vívmányait is bevetik, hanem azért, mert a történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy a tudomány nem képes megállni a betegségek gyógyításánál.

A Washington Post oldalán megjelent cikkben megkérdezték Robert Gebelhoff-tól, hogy „Mi a különbség a génmódosítás és az eugenika között?”

„Nem sok,” válaszolta.

A CRISPR és hasonló technológiák „az emberi génállományban létező genetikai rendellenességek felszámolásával” kecsegtetnek. Miközben nyilván mindenki örülne annak, ha bizonyos betegségek megszűnnének (bár itt fontos megjegyezni, hogy az orvosok között sokan egyre inkább úgy gondolják, hogy a hibás géneknek tulajdonított betegségeket sok esetben egyáltalán nem a gének okozzák, lásd ezt a videót, illetve ezt a másikat angolul az epigenetikáról), nem szabad elfelejteni, hogy az eugenika (másik nevén eugenetika) fő célja szintén a nem kívánatos tulajdonságok kiiktatása az emberi populációkból.

„A genetika és az eugenika közötti kellemetlen kapcsolat mindig is fennállt,” mondja Gebelhoff, ami az ő meghatározása szerint „az emberek fejlesztésének tudományát jelenti az irányított nemzés segítségével”.

Edwin Black „Háború a gyengék ellen” címmel az eugenika történetéről írt kimerítő művében feltárja, hogy az eugenikát a harmadik birodalom borzalmai után nevezték át genetikának, hogy így próbálják tisztára mosni a beszennyezett nevet és elfeledtetni a világgal a tömegesen végzett kényszersterilizálásokat.

A tudósok persze sohasem tettek le arról, hogy génmódosítás útján próbálják „tökéletesíteni” az emberi fajt. Black szerint az egyetlen fékező erő a terület tudósai között, hogy nem akarnak „nácinak tűnni”.

Nem ironikus, hogy támogatói, például J.B.S. Haldene biológus vagy a Nobel-díjas Joshuea Lederberg szerint a „pozitív eugenika” és rosszhírű elődje között az a fő különbség, hogy az előbbi „egyetlen élő embert sem fog kiiktatni a génállományból. Ehelyett „a társadalom a negatív tulajdonságok kiiktatásával és a kívánatos jellemzők támogatásával irányítja az ember fejlődését a génmódosítás segítségével.”

A „negatív tulajdonságok”, az „egyetlen élő ember” és hasonló kifejezések azt sugallják, hogy az élet szentsége ismeretlen fogalom az „új eugenika” számára. A „pozitív eugenika” nem egyeztethető össze azzal a ténnyel, hogy „az emberi génállomány diverzitásának meghagyása kifejezett erkölcsi, társadalmi és fizikai előnyöket képvisel.”

Azt pedig, hogy mi számít „negatívnak” és mi „kívánatosnak” mindenek felett a fizikai tökéletesség fogja meghatározni, ami csupán múló értékeket vesz figyelembe, bizonyos ideálok alapján döntve el, hogy mit vagy kit kell kiiktatni és mit vagy kit támogatni, a Gattaca című sci-fiben látottakhoz hasonlóan.

Szerezz be egy eugenetikai igazolást!

Szerezz be egy eugenetikai igazolást!

Ezt a gyengék elleni új háborút, elődjéhez hasonlóan, a közjó érdekére hivatkozva vívják, tudományos tárgyilagossággal próbálva leplezni a morális ellentmondásokat.

Ideális esetben a tudósoknak fel kellene ismerniük korlátaikat. A tudomány célja helyesen az emberiség szolgálata nem pedig annak leigázása lenne. C.S. Lewis az alábbi módon figyelmeztetett a veszélyekre, amik akkor adódnak, ha a tudomány átlépi korlátait:

„A valóságban természetesen, amikor egy kor, akár az eugenika vagy a tudományos oktatás útján, eléri, hogy kedve szerint alakítsa utódait, minden utánuk következő ember ennek a hatalomnak a páciense lesz. Gyengébbé, nem erősebbé válnak, mert bár lehet, hogy csodálatos gépeket adtunk a kezükbe, mi határoztuk meg, hogy miként használják azokat.

… A természet leigázása az ember által – már amennyiben egyes tudományos tervezők álma megvalósul – néhány száz egyén uralmát jelenti majd emberek milliárdjai felett. Nem létezik, nem létezhet egyszerű hatalomnövekedés az ember oldalán. Minden hatalom, amit az ember kivív magának, egyszerre uralkodik is rajta. Minden előrelépés e téren egyszerre teszi gyengébbé és erősebbé. Minden győzelem alkalmával, az ember nemcsak győztes hadvezér, hanem a győzelmi járművet követő fogoly is egyben.”1

  1. C.S. Lewis: Az emberiség felszámolása

Idők jelei » Tudomány és technika

Videók

Legnépszerűbb cikkek